Jönnek a becsípődöttek! Itt az ősz!

Egyre jobban kell vigyázni, hogy mit csinál az ember.

A mozgásszervi problémák hajlamosak a hidegebb időben felbukkanni.

Szeretnék egy érdekes esetről beszámolni, amiről egy videót is készítettem.

(Ezt a cikk végén találod.)

Egy fiatal férfi keresett ma fel, a szokásos SOS üzenettel.

Azaz: “Most azonnal adj egy időpontot, baj van!”

Tudtam, hogy nem viccel, úgyhogy pár óra múlva már találkoztunk is a rendelőben.

A szokásos mosolyommal és sietős lépteimmel utat mutattam neki a kezelőhelyiség felé. Ekkor jött az első sokk.

Az 5 métert, ami elválasztott minket, kb 1. percbe került megtennie, alig bírta vonszolni magát. A mozgása kimért és óvatos volt, mintha félt volna valamitől.

Ahogy elkezdtük a vizsgálatot, kiderült, hogy mitől félt.

Szinte minden mozdulatra őrült fájdalom nyilallt a derekába, és végigfutott az alsó végtagok felé.

Kíváncsi voltam, hogy jutott ebbe az állapotba.

Elmesélte, hogy tegnap egy nehéz dobozt emelgetett, de akkor még nem érzett semmit. Kicsit később lehajolt egy üvegért a földre, amikor is úgy maradt, és már tudta, hogy nem lesz gyerekjáték a következő pár nap.

Reggelre annyira bedurvult a helyzet, hogy még WC-re sem tudott normálisan elmenni. Ekkor jelentkezett nálam.

Hát, mit volt tenni, elkezdtük a kezelést.

Az FDM vizsgálata alapján már tudtam, hogyan fogok elindulni, hiszen a jól beazonosítható tünetekhez és előtörténethez tiszta testbeszéd társult.

Már csak azon kellett drukkolnom, hogy a fogások gyorsan meghozzák a hatásukat.

Az első manuális korrekció után (ez kb. 2 percig tartott, mert lassan kellett haladnunk a fájdalom miatt) könnyebb lett a járás. Még mindig egy robotnak nézett ki a fiú, de már egy beolajozott robotnak.

A fájdalom helye megváltozott, így én is változtattam a technikán.

A következő korrekció után jobban tudott hajolni.

Megint változott a fő tünet és a testbeszéd, így én is igazodtam hozzá.

Ezt így csináltuk egészen a kezelés végéig, közben végig monitoroztam, hogy hol tartunk, mennyi van vissza a tökéletes állapotig.

A kezelési idő lejárt, így befejeztük a munkát, és dokumentáltuk az eredményeket.

A fájdalma a VAS (vizuál analóg skála) alapján 8,4-ről 4,7-re csökkent, a mozgásai megint emberszerűek lettek, és feljajdulás nélkül tudott megint menni, leülni, felállni, öltözködni, cipőt húzni, a törzsét mozgatni.

Elégedett voltam az eredménnyel, hiszen a célom az volt, hogy ettől a szörnyű fájdalomtól megszabadítsam, és megint tudjon funkcionálni a mindennapjaiban.

És hé, a kiindulás és a végpont között kb. 40 perc telt el – anélkül, hogy bármilyen gyógyszert vagy segédeszközt használtunk volna.

Az FDM kellett hozzá és két kéz.

A kezelés végén megbeszéltük, hogy a következő alkalomig csinálja a gyakorlatait, hogy mozgásban tartsa a problémás területet, majd újra találkozunk egy kezelésre.

Ha tényleg végzi a gyakorlatokat és a következő kezelés is ilyen jól sikerül, többet nem kell találkoznunk.

Ezért imádom az FDM-et.

A leghatékonyabb manuális technika, amit eddig megismerhettem.

Örökké hálás vagyok érte, mert nap, mint nap ellát sikerélményekkel!

Ha van kedved megnézni a videót,

itt találod.

Vigyázzatok magatokra, ne várjátok meg, amíg ilyen rossz lesz a helyzet.

(Viszont most már tudjátok, hogy még akkor is, ha idáig eljuttok, van remény!)

Peace,

She



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Call Now
Route