Fájó térddel kell síelni! Nincs mit tenni (?)

 

 

 

 

Nyakunkon a síszezon.

 

 

Ez jó hír, néhány ember mégis szomorú sóhajjal köszönti.

 

A térdünk egy csodálatos szerkezet, de néha fura dolgokat produkál.

 

Fáj, nem úgy mozog, ahogy kéne. Van, aki nem tud leguggolni, van, aki nem tud súlyt helyezni rá, egyeseknek szúr vagy húzódik bizonyos mozdulatoknál. 

 

Pedig síeléskor hatalmas nyíróerőnek tesszük ki az ízületet, gyakran előzetes felkészítés nélkül.

 

 

Miért van ez?

És emiatt érdemes-e lemondani a téli sportok élvezetéről?

 

Ha van valaki, aki sokat szenvedett a térdével, az én vagyok. 

 

Gyógytornász létemre már rengeteg mozgásszervi problémám volt.

 

Amíg a régi modellben gondolkoztam, nem értettem, hogyan történhet az meg, hogy a röntgen és az MR nem mutat semmit, nekem viszont mégis fáj a térdem.

 

Most már értem, hogy vannak olyan struktúrák, amiket semmilyen eddigi képalkotó eljárás nem lát, és mégis nagyon fontosak. 

 

Ha ezekben van a probléma, hiába polcoljuk, hiába injekciózzuk, hiába kenegetjük. 

 

Ezekben az esetekben a hagyományos megoldások nem mulasztják el a  problémát – sőt, van, hogy még rontanak is rajta. 

 

 

De mi ez a titokzatos, nem látható struktúra, ami legalább olyan fontos, mint a csontjaink vagy izmaink, és mégsem foglalkozunk vele?

 

Ez a faszcia – vagy kötőszövet. 

 

Aki volt már nálam, biztosan hallotta tőlem ezt a szót. 

 

Ez a struktúra okkal köti le a figyelmem, mert nem csak a helyzetérzékelésért, de a fájdalom érzékeléséért is ő a felelős. 

 

 

Az FDM – FaszienDistorsionsModell – egy gondolkodásmód, ami végre figyelmet szentel az emberek egyéni panaszainak – amik nagyon gyakran a kötőszövetből fakadnak. 

 

Ehhez a gondolkodásmódhoz tartozik egy manuális technika is, amivel személyre szabottan foglalkozunk a kötőszövet elváltozásaival – a faszcia disztorziókkal. 

 

Amikor ezeket a disztorziókat “megjavítjuk”, a tünetek rögtön elmúlnak, de legalábbis jelentősen csökkennek. 

 

Viszont van néhány eset, amikor annyi ilyen elváltozás halmozódott fel, hogy ehhez több kezelés is kell.

 

 

Érdemes a síelés előtt FDM kezelést csinálni?

 

Ahogy feljebb írtam, ha egy disztorzió helyre lesz állítva, a teljesítmény azonnal megnő. 

 

Lehet, hogy egyetlen elváltozás okozza a problémát – ezek a tipikus “1 kezeléses” esetek. 

 

Utána nem kell pihentetni a térdet, azonnal lehet terhelni – azaz akár síelni. 

 

A kezelés utóhatásai általában 2-3 nap alatt lecsengenek, de ezek megléte mellett is nyugodtan lehet  terhelni a térdet. 

 

 

 

Honnan tudjuk, hogy hány disztorzió okozza a fájdalmat? 

 

Ez akkor derül ki, amikor elkezdünk dolgozni. 

 

A kezelés során minden egyes manuális technika után újra teszteljük a térdet, és a test jelzései alapján megyünk tovább. 

 

Az is gyakran megesik, hogy egy disztorzió korrigálása egyben a többi disztorziót is eltünteti – hiszen az volt a kiváltó ok. 

 

Rengetegszer hallom a páciensektől: 

“Miért nem jöttem előbb?” 

 

És én is egyetértek azzal, hogy ha valakinek fájdalma van, nem érdemes várni vele, hiszen lehet, hogy pár kezelés alatt megoldható. 

 

Az is lehet, hogy több kezelés kell, de akkor is minden kezeléssel közelebb jutunk a fájdalommentes állapothoz. 

 

 

Az FDM nem az a terápia, ahova csak jár az ember  – vég nélkül.

 

Itt konkrét célunk van, amihez minden alkalommal közelebb kell jutnunk. 

 

Itt az a cél, hogy minél kevesebb alkalom alatt elérjük, hogy a páciens mosolyogva, fájdalom nélkül sétáljon ki. 

 

 

Szóval itt visszadobom a kérdést:

 

Szerinted érdemes rászánni egy kezelést, hogy nagy eséllyel sokkal jobb állapotba kerülj és élvezhesd a síelést?

 

 

 

Döntöttél?

 

Itt tudsz időpontot egyeztetni: